Szakmai utam – honnan jövök, mit hozok magammal

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) pszichológia szakán szereztem diplomát 1997-ben.
Az évek során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a klasszikusnak mondott, erősen szabályozott terápiás környezet nem az én világom: ezért munkastílusomat sokkal inkább a kevésbé analitikus, oldottabb, de intenzív együttgondolkodás, a jóízű beszélgetés keretében megvalósuló figyelem és támogatás jellemzi.

Ennek megvalósításában nagy segítségemre volt a pszichodráma, mert ez a belső motivációra épülő, élményközpontú terápiás módszer pont azt a spontaneitást és kreativitást tette lehetővé, amit a leginkább magaménak éreztem. Az előírt önismereti és vezetői képzést az egyetemi évek alatt teljesítettem, miközben több, szakmai szemmel egymástól jól elkülöníthető irányzatot végigpróbáltam, a playback technikát is megismerve. 1998-tól a Pszichodráma Egyesület által jegyzett, képzett pszichodráma vezető vagyok.

Legnagyobb örömömre az azóta eltelt idő és közös munka visszaigazolja, hogy még a nehéz témáknál is működik ez a könnyedebb megközelítés, mert a pozitív, felszabadító hangulat segíti az énerő mozgósítását gyerekeknél és felnőtteknél is, egyéni beszélgetésekben és csoportban egyaránt.

Tudásvágyból tanultam még integratív pszichoterápiát, behavior technikákat, relaxációt és imaginációt is. Érdekes és hasznos tapasztalatokat szereztem a pszichológia alkalmazott területein: évekig foglalkoztam cégek, nagyobb szervezetek humán erőforrás rendszereinek kiépítésével, fejlesztésével, közvetlen munkakapcsolatban a vállalati vezetőkkel és tulajdonosokkal. Itt sem a hosszú analizálgatások vezettek eredményre, mert hatékonyan és gyorsan kellett a felmerülő problémákra reagálni, megoldást találni.

A közös munka Rólad szól – arról, ahol most tartasz.

Nem megoldásokat adok, és nem elemzések mentén haladunk, hanem együtt próbáljuk megérteni, mi zajlik Benned.

Közösen keressük azokat a pontokat, ahol elakadtál – mi mozgat belülről, milyen érzések rejtőznek mélyebben. Mindezt egy partneri viszonyban, valódi figyelemmel.

Van helye a bizonytalanságnak, kételynek, keresésnek – és a nevetésnek is.

Ér hibázni, máshogy lenni, biztonságban magadat keresni és megismerni.